RSS Logo

Nagyon jó és tökéletes egyben, és sokat lehet tanulni is, még néha játszunk is. Én szeretem az Archimedes Oktatóközpontot. – Pap Stefánia (Angol nyelvképzés)

 

Csetke Rózsika

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

AddThis Social Bookmark Button
Hol volt, hol nem volt, a Windowson is túl, de HD minőségben, volt egyszer egy ország. Annak volt egy királya, kinek született egy kislánya, Tasztatúra várában.
Mivel az öreg király a királynéval az interneten keresztül ismerkedett meg, a kislányukat elnevezték Csetke Rózsikának. A keresztelőre elhívták az összes szoftver és hardver cég tulajdonosnőjét, akik mind az informatika boszorkányai voltak. Sorban járultak a bölcső elé, és áldották meg a kis Csetkét. Mielőtt az utolsó Jóboszorka is megáldotta volna, megjelent nagy dirrel-durral Imelda Vírus, a gonosz boszorka. Basic nyelven megátkozta a kis Csetkét, hogy ha betölti 18-ik életévét, és felmegy a netre, azt támadja meg egy vírus. Fagyjon le a gépje, és vele együtt az egész ország népe. Átkát szórta, átkozódott, majd ahogy jött, úgy el is távozott. Hál' Istennek, Printerke, az utolsó Jóboszorka, az áldásait el nem mondta. Így ő enyhített a büntetésen, és azt kívánta, hogy az átok csak addig tartson, míg el nem jön egy Hecker herceg, aki csókjával és tudásával megváltja Csetecskét és az országát. Telt-múlt az idő, miközben Csetke felcseperedett, anélkül, hogy látott volna internetet. Mivel édesapja azt az átok után betiltatta, a számítógépeket a vártoronyba bezáratta. De, ahogy az ilyenkor lenni szokott, Csetke, egy szép napon oda benyitott. Talált ott egy öreg nénét, aki éppen nézte a képernyő fényét. Magához intette a kíváncsi királylányt, és megmutatta neki, hogy üsse be a Google-t. Ahogy ezt a királylány megtette, abban a pillanatban minden megdermedt. Mozdulatlanná vált az egész Tasztatúra vár és minden lakója. A gonosz boszorka, amint látta, hogy bevált az átka, harsány nevetéssel kirepült a torony ablakán. Évekig próbálták a deli hercegek, hogy megtörjék az átkot, de minden kísérlet sikertelen maradt. Így múlt el majdnem száz év, a várat benőtte a rózsa és a tüskös indák vastag fala vette körül. De akkor Soft Misike, a szomszéd országban, odaállt édesapja, a Heckerkirály elé, és kijelentette, hogy mögötte van már jó sok hegyi túra, mit neki a Tasztatúra, ő az átkot bizony megtöri, vagy megpróbálja. Felugrott a paripára, kardot kötött az oldalára, az egeret a zsebbe tette, így vágtatott a vár elébe. Nyomkodta a billentyűt, míg egyszer csak a kapu megnyílt. Felvágtatott a toronyba, ott volt Csetke Rózsa jégbe fagyva. Nem volt Soft Misi tétova, rögtön őt szájon csókolta. Feloldódott az átok, mindenki tivornyázott. Az öreg királyok összejöttek, és nyomban lakodalmat ültek. Összeadták a két fiatalt, rájuk hagyták a birodalmat.
Éltek, mint hal a vízben, ezt mindenki olvashatja az interneten.

Vida Elizabetta 8.c
Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér