RSS Logo

Számomra megfelelő maga a központ és az előadások is. – Kiss László (Angol nyelvképzés)

 

CyberPipőke

Figyelem! Új ablakban nyílik meg. PDFNyomtatásE-mail

AddThis Social Bookmark Button
Hol volt, hol nem volt, hetedhét sávszélességen is túl, élt egy csodaszép lány. A neve CyberPipőke. Egyedül élt a gonosz mostohájával és annak a hét lányával. Apja halálát követően nehézkessé vált a sorsa. Nővérei vele végeztettek minden házimunkát. Az árván maradt leánynak egyedüli vigaszt a laptopja nyújtotta. Egy nap letöltötte a netről a Windows Live nevű csevegő programot, valamint ennek a keretén belül létrehozott egy blogot. Nem sokkal ezután egy ismeretlen felvette MSN-re. Az idegen megírta neki, hogy nagyon megérintette amit a blogjában olvasott. A kilétét fel nem fedte, de ennek ellenére nagyon jól megértették egymást, még láthatatlanban is. Egész éjjel beszélgettek. Másnap a házi munkát is vidáman végezte. Mostohája ezt látta, és elhalmozta feladatokkal, persze nem lehetett lelohasztani a kedvét. A dolgok befejeztével sietett a szobájába, hogy ismét beszélgessen titkos hódolójával. Ez nem jött össze, mivel a beszélgető partnere nem volt elérhető. Ehelyett viszont egy E-mail várt rá, miszerint a királyfi meghívja országa minden hajadon hölgyét egy bálba. Ilyen meghívót a mostoha nővérei is kaptak. A nagy készülődésben csak, hogy nem vesztették el saját fejüket is.
CyberPipőke nagyon szomorú volt, hisz mostanában minden ruháját elégette. Szótlanul tépelődött az ágyán.
- Hiába sírsz! Úgy sem mehetsz bálba! Megtiltom! - törte meg a csendet egy érdes hang. Ezzel kiment a szobából, és bezárta a kóddal működő ajtót. Innen nem juthat ki, gondolta mostoha. Pipő könnyeivel küszködött, de eszébe, hogy ismer egy hatásos Heki nevű hekkert a netről. Irt is neki gyorsan MSN-re. Nem kellett, csak pár perc az már jött is. Hipp-hopp kiszabadította a lányt.
- Most már mehetsz! - mondta a hekker.
- Nem lehet! Nincs mit felvennem. Csak ez az egy ruhám van - válaszolt a CyberPipőke.
Ne félj! Minden rendben lesz. Van egy meglepetésem-jelentette ki Heki.
Hozott a lánynak egy csodálatos báli ruhát, és felajánlotta, hogy elviszi a kastélyba. Pipő nagyon örült. Szinte alig tudta szavakba önteni, milyen mérhetetlenül boldog. Amikor megérkeztek, és bement az ajtón, azon hely nyomban minden szem rá szegeződött. Számos agglegény szeretett volna vele táncolni, köztük a herceg is. Pipő és a herceg csak táncoltak és táncoltak, mintha már ismernék egymást. A fiatal és jóképű királyfi mélyen a lány szemébe nézett és sóhajtott. Látszott, valami fontosat akar mondani. Hirtelen telefoncsörgés hallatszott. A hekker hívta Pipőt, hogy itt az ideje indulni, hisz már éjfél van. CyberPipőke hirtelen elszaladt. A királyfi utána eredt. Pipő épp a lépcsőn szaladt le, amikor kiesett a SIM kártya a mobiljából. Majd lepattant a BMW-be és eltűnt az éjszakában. A herceg felvette a földről a kártyát, és a zsebébe tette. Másnap országos közleményt adott ki, miszerint végiglátogat mindene házat, és akinek a telefonjába beleillik az a SIM kártya, az lesz a felesége. A két gonosz lány halotta a hírt. Izgatottan bütykölték a mobiljaikat, hogy a szóban forgó kártya beleilljen. Pipő értesült erről, de ő csak a titokzatos idegent várta. Neki nem kellett egy herceg sem, csak ő. Megszólalt a csengő. A királyfi jött. Mindenki leszaladt, még CyberPipőke is, de igaz ő csak kíváncsiságból. Már késő volt. A mostoha nem tudta eltüntetni a lányt a színről. A herceg udvariasan köszönt mindenkinek. Majd rögtön a tárgyra is tért. Hiába minden furfang s ármány, a SIM kártya nem illett a gonosz nővérek telefonjába.
- Te jössz, ifjú hölgy – szólt a herceg Pipőnek.
CyberPipőke nem tudott mit tenni. Egy királyi sarj szava parancs. Remegő kézzel átnyújtotta a készüléket. Félt az igazságtól. Tudta, az az ő kártyája. Ha most ez kiderül, örökre elveszíti a lehetőséget, hogy találkozzon az egyelőre még csak az internetről ismert szerelmével. Igen, így volt. A SIM kártya tökéletesen beleillett a mobiljába. A herceg átölelte és halkan a fülébe súgta:
- Én vagyok az. Nem ismersz meg?
CyberPipőke nem tudott uralkodni magán. Zokogva a fiú vállára borult, hisz minden egyes szavát értette. Még azon a héten meg is tartották a minden hálózatra szóló lakodalmat. Talán még ma is élnek. Ha nem hiszed, járj utána. Vagy talán írj nekik egy E-mailt.

Elek Orsolya
8.a.
Oromhegyes